• Hírblog
• Net
• Szoftver
• Hardver
• Telekommunikáció
• Biztonság
• Tudomány
• Történelem
• Üzlet
• Szórakozás
• Jog
• Űrkutatás
• Biotechnológia
• Archívum

• Mellékletek

• Anyádat blog
• Simonyi
• CES 2007
• Discovery
• Webisztán
• Új Windows
• Technaptár
• Hoaxkábel
• Digicam
• Prohardver

• Korábbiak

  • Kiskarácsony
  • Cebit 2006
  • Szilikon Vali

• Szavazások
• Minden idők legjobb számítógépes játéka

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Krausz Ferenc fizikus kapta meg az amerikai IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers, Inc.) kutatóintézet és a szintén amerikai elektro-optikai társaság (Electro-Optics Society) Quantum Electronics Award kitüntetését. A Németországban dolgozó kutató az attoszekundum időtartamú fizikai folyamatok világszerte elismert szaktekintélye.

Az IEEE saját adatai szerint a világ legnagyobb műszaki fejlesztési szervezete, 150 országban 360 ezer tagja van. A magyar származású fizikus a München melletti Garchingban működő Max-Planck kvantumoptikai kutatóintézet vezetője, illetve egyben a bécsi műszaki egyetem (TU Wien) tiszteletbeli professzora, írta az APA hírügynökség.

Extrém felvillanások

Krausz az elismerést "a kvantumelektronika, lézerkutatás és az elektrooptika területén elért útmutató műszaki eredményeiért" kapta, közölte szerdán a Max-Planck társaság.

A kutatónak kiemelkedő szerepe volt az ultragyors fényimpulzusok, különösen az önálló, alig néhány attoszekundum (milliárdod milliárd, <10^-18s) időtartamú impulzusok kifejlesztésében.

Ünnepelt eredmény

Krausz 2002-ben, még a TU Wien professzoraként sikeresen hozott létre attoszekundum időtartamú lézerimpulzusokat. Ezt az eredményt annak idején a Science tudományos szaklap 2002 tíz legfontosabb természettudományos áttörése egyikeként ünnepelte.

Az attoszekundum időtartamú felvillanásokkal Krausz Ferenc tudta elsőként közvetlenül megfigyelni az atommag elektronjait. A fizikus 2003-ban kapott állást a garchingi kvantumoptikai kutatóintézetnél, de tiszteletbeli professzora maradt a TU Wiennek is.