A Der Spiegel című német hetilap online változatában tudósít a szenzációs kísérletről, amelyet egy német-osztrák-magyar fizikuscsapat hajtotta végre Krausz professzor vezetésével.

Az elektronok az akadályok esetében úgy közlekednek, mintha alagútban haladnának, pedig semmilyen alagút nincs ott, - ez a kvantummechanika egyik bizarr jelensége (a 2. képen a Der Spiegel illusztrációja látható). Az elektron elhagyja az atomot, pozitív töltésű iont hagyva hátra. A tudósok igen rövid lézerimpulzusokkal "bírták rá" az elektronokat az atom elhagyására, vagyis az "alagutazásra". Az egész jelenség a másodperc billiomod részéig (attoszekundum) tartott.

A kutatók szerint kísérletük mérföldkő annak megértéséhez, hogy miként mozognak az elektronok az atomokban és a molekulákban.

A munka jelentősége abban rejlik, hogy az atomokban, molekulákban és a szilárd testekben zajló folyamatok indítását és lefolyását az elektronok mozgása határozza meg. A lézertechnika legújabb eredményei lehetővé teszik az ilyen, mindeddig elérhetetlen, mikroszkopikus dinamikus jelenségek megfigyelését, valamint szabályozását.

Krausz Ferenc, a müncheni egyetem Max-Planck Kvantumoptikai Intézetének professzora, a budapesti Műegyetem, a BME díszdoktora, tavaly megkapta az amerikai IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers, Inc.) kutatóintézet, és a szintén amerikai elektrooptikai társaság (Electro-Optics Society) Quantum Electronics Award kitüntetését.

A professzor az elismerést "a kvantumelektronika, a lézerkutatás és az elektrooptika területén elért útmutató műszaki eredményeiért" érdemelte ki. A kutatónak már eddig is kiemelkedő szerepe volt az úgynevezett ultragyors fényimpulzusok, különösen az önálló, alig néhány attoszekundum időtartamú impulzusok kifejlesztésében.

Krausz Ferenc 2002-ben, még a bécsi műegyetem professzoraként hozott létre attoszekundum időtartamú lézerimpulzusokat. Ezt az eredményt akkor az év egyik legfontosabb természettudományi eredményeként értékelték. Az attoszekundum időtartamú felvillanásokkal Krausz Ferenc tudta elsőként közvetlenül megfigyelni az atommag elektronjait. A fizikus 2003-ban kapott állást a München melletti Garching kvantumoptikai kutatóintézeténél, de tiszteletbeli professzora maradt a bécsi egyetemnek is.